LÚGOSÍTÁS - SAVASODÁS, SAV - LÚG pH EGYENSÚLY, SAVAS - LÚGOS ÉTELEK

PH -érték meghatározásának - mérésének leírása

Lúgosításról, savtalanításról, a savasító jellegű és lúgosító jellegű ételekről és italokról, mozgás és légzéstechnikáról, kellő mennyiségű folyadék fogyasztásról szóló leírások során egyre többször halljuk és értjük ezen tényezőknek a jelentőségét, a megelőzés lehetőségei között, ill. az egészségi állapotunk megítélésében és fenntartásában. A helyes szemlélet kialakításában azonban fontos, hogy megértsük, miért fontos a szervezetünket segítenünk abban, hogy fenn tudja tartani az optimális kémhatást, pH vegyhatást a vérben, a sejtekben.

Minden egyes sejt életműködéséhez, működő képességéhez szükséges az emberi szervezetben az állandó és optimális pH vegyi környezet. Mindehhez a továbbiakban rövid áttekintés látható arról, hogy az élettani, és állandó kémhatást a szervezetben milyen szervek, folyamatok biztosítják (és mivel segíthetjük ezt elő), mert ezeken az ismereteken keresztül könnyebben megérthető, hogy a savasodás során miért alakulnak ki a következményes tünetek és betegségek.

Testünk, sejtjeink nagy része víz, egy olyan közeg, amelynek feladata a tápanyagok, oxigén és egyéb biokémiai anyagok (és információk) szállítása. Ez a közeg lehet savas vagy bázikus, melynek mérésére a pH mértékegység, azaz pH-skála szolgál.
A pH, a Power of Hidrogén (Hidrogén ereje) rövidítéséből származik, és a folyadékban lévő hidrogénionok számának mértékét jelöli. Minél több a szabad hidrogénion, annál savasabb a kémhatás. pH-érték számszerűen egy oldat mol-ban kifejezett hidrogénion-koncentrációjának negatív logaritmusa (például 0,1 mol /HCL-oldat hidrogénion koncentrációja 10‾¹ mol/L, pH-ja tehát 1). A semleges vegyhatású oldat (ilyen például a frissen desztillált víz) pH-ja 7.

Kémhatás pH értékek:

Optimális szint az emberi szervezetben 7,35-7,45 pH közötti érték, azaz enyhén lúgos kémhatású. Az anyaméhben lúgos, pH 8,4-es magzatvízben fejlődik a magzat és az anyatejjel táplált csecsemőknek lúgos a vizelet pH értéke. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tengervíz (ahonnan az élet fejlődéstörténete jelen ismereteink szerint elindult) pH értéke 8,4!
A szervezet jelen pH értékét a legegyszerűbben lakmuszpapírral tudjuk megvizsgálni. Reggel ébredés után, még mielőtt bármit a szánkba vennénk, vegyünk nyálmintát és cseppentsük azt a lakmuszpapírra. Abban az esetben, ha kék marad a lakmuszpapír, optimális a pH viszony szervezetünkben. Ha zöld lesz az elszíneződés, savas közegű a szervezet pH-ja, ha sárga elszíneződés az eredmény, akkor súlyos pH eltolódás mutatkozik, ami mindenképpen kezelésre szorul.

Természetesen ez a „vizsgálati” módszer csak megközelítő, tájékoztató jellegű értéket ad, pontosabb képet kapunk a pH viszonyokról műszeres vizsgálati módszer során, illetve laboratóriumi körülmények között mért vér pH, pCO2 (széndioxid parciális nyomása a vérben), aktuális bikarbonát és pufferbázis (BB), bázistöbblet (pl. magas bikarbonát szint) szintjének vizsgálatával.

A szervezet pufferoló mechanizmusai

A sejtek működése során (→légzés, tápanyagok bontása során, anyagcsere folyamatok során) normális körülmények között is, folyamatosan savanyú anyagcseretermékek szabadulnak fel. A vér (artériás) pH értéke 7,365-7,4 (= 40 nmol H+ /L) azonban állandó szinten tartva mégis enyhén lúgos, és a szervezet ezt a pH közeget mindenáron igyekszik fenntartani (izohidria), mivel szervezetünk minden sejtje ebben a bázikus környezetben tud a legoptimálisabban funkcionálni.

Amennyiben eltolódik az optimális pH egyensúly, a pH - egyensúly fenntartásáról az azonnali regenerálás, ürítés (→vese és légzés által) és savlekötés (hidrogénionok ideiglenes megkötése pufferek által), vagy raktározás (salakanyagok felhalmozódása) gondoskodik. Légzéssel a CO2 (széndioxid) szállítása során keletkező hidrogénionok normális körülmények között a CO2 tüdőben való leadásakor eliminálódnak, azaz kiürülnek. Normális légzési funkció mellett a szervezetben jelentős mennyiségű CO2 (H2CO3→szénsav) a tüdőn keresztül még erős izommunka esetén is eltávozik. A táplálékkal felvett illetve a tápanyagok lebontása során keletkező hidrogénionok a testnedvek puffer anionjaival gyenge savat képeznek, majd a tüdőben a széndioxid leadása kapcsán kiürülnek a szervezetből.

Képen: savasodás esetén a "piszkos" vérlemezkék megszaporodnak

Tulajdonképpen a savasodással járó tünetek és szervi megbetegedések mind arra a törekvésre irányulnak a szervezeten belül, hogy a felesleges sav kiürüljön, vagy hogy aktiválódjon a lúgosító rendszer. Azaz, a létrejövő „betegség” tünet(ek) a szervezet méregtelenítési, öngyógyítói folyamatának természetes része. Alkalmazza a szervezet a hasonló a hasonlóval „technikát”, például válaszként a savasodásra a fokozott gyomorsavtermeléssel. Fokozódik a savviszony, további (gyomorsav) ürítést és lúgosító reakciókat váltva ki ezzel. Folyamatos az egyensúlyra való törekvés, azaz a vér kémhatásának állandó szinten tartása.

Képen: savasodás esetén a szervezet a folyékony savakat (cukor, zsír, fehérje bomlástermékek) kristályokká alakítja, mintegy megkötve azokat

A szervezet a pH egyensúly mechanizmusának fenntartására ún. „savürítő” szerveket használ, mint a bőr (verejtékezéssel), vesék (vizelet) és tüdő (kilégzéssel, azaz széndioxid kibocsátással→ a széndioxid kémhatása enyhén savas, az oxigén anyagcsere végtermékeként jön létre). Azért, hogy ne lúgosodjék túl, a szervezet az anyagcsere folyamán önmaga is termel még savas hatású anyagokat (szénsav, sósav, ecetsav, húgysav, tejsav).

Pufferoló szervek: gyenge savak, vér, tüdő, vese, verejtékmirigy

Gyenge savak szerepe (pufferek) a sav-lúg pH-egyensúly fenntartásában

A plazma olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a hidrogénion ideiglenes megkötésére képesek. Lényegében arról van szó, hogy a viszonylag erősebb savak hidrogénatomját gyengébb (kevésbé disszociáló, azaz kevésbé adja le a hidrogéniont, kevésbé savasít) savak savmaradéka veszi át. Pl. a tejsavról (fokozott izommunka esetén szabadul fel nagyobb mértékben a szervezetben→izomláz) leváló (ledisszociáló) hidrogénioin nem marad szabadon (tehát nem emeli a vér hidrogénion-koncentrációját→azaz nem savasít), hanem bikarbonáthoz ( hidrogénkarbonát) kötődve, szénsavképződést hoz létre. A szénsavmolekuláknak pedig már csak kis részéről válik le hidrogénion, így ez csak kis mértékű pH-csökkenést fog eredményezni. A bicarbonáthoz (hidrogénkarbonát) tartozó bázis a nátriumion, pedig az erősebb savval képez összeköttetést, azaz vegyületet (tejsav esetében pl a Na-laktátot). Azokat a vegyületeket, amelyek mintegy „ütközőként”, pufferként védik a szervezetet a hidrogénionok „támadása” ellen, pufferrendszereknek nevezzük. A pufferek tehát gyenge savakból és ezeknek erős bázissal (Na) alkotott sóiból állnak.

A vér szerepe a sav-lúg pH-egyensúly fenntartásában

A vér pufferkapacitása a vörösvérsejtek hemoglobintartalmával, illetve ezen vérfehérje hidrogéniont kötő képességével kapcsolatos. A plazmába kerülő erősebb savak hidrogénionjait a hidrogénkarbonát (bikarbonát) megköti, miközben szénsav képződik, és mint ahogy láttuk fentebb ez már egy gyenge sav, amelyről már kevés hidrogénion válik le. A mégis leváló hidrogénionok további megkötése a fehérjék, döntő módon pedig a vér hemoglobin-fehérjének (hemoglobin-anion) feladata. Hasonlóképpen a hemoglobin-anion köti meg a plazmába illetve a vörösvérsejtekbe bejutó széndioxidból keletkező szénsavnak a leadásából származó hidrogénionjait is (lásd. még: vércsoport, vér).

A tüdő szerepe a sav-lúg pH-egyensúly fenntartásában

A légzőközpontok a légzési perctérfogatot olyan szinten tartják, hogy a plazma pCO2-jének változtatásával a szénsav-koncentráció egyensúlyba kerüljön az aktuális bikarbonátszinttel. Ha pl. csökken a plazma bicarbonát-koncentrációja, akkor fokozott légzéssel, azaz a széndioxid –eltávolítás növelésével a szénsav koncentráció olyan fokban csökkenthető, hogy a bikarbonát-szénsav arány végül is változatlan marad, biztosítva így a pufferoló rendszer megfelelő működését, illetve a vér pH-nak állandóságát.
Képen: egészséges tüdő scan CT képe látható

A vese szerepe a sav-lúg pH-egyensúly fenntartásában

Tehát a sejtműködés során a felszaporodó savak megkötik a hidrogén-karbonáthoz (bikarbonáthoz) tartozó nátriumiont (puffer-bázis), és az ebben a folyamatban képződő szénsav a tüdőben széndioxiddá alakulva távozik a szervezetből. Ezen anyagcsere-változások végül is a vesében egyenlítődnek ki, oly módon, hogy a vesében zajló ionvándorlások (nátrium-kálium-hidrogén forgalom) következtében a szervezetbe végül is natriumbikarbonát kerül vissza. Ha alacsony a vér bikarbonát szintje, akkor a vese (tubuláris érhálózatán keresztül) visszaszívja a szükséges mennyiségű natrium-bikarbonát mennyiséget, és több hidrogéniont ürít. Ezzel mintegy biztosítva a további savaknak a megkötését, illetve a felesleges hidrogénionok semlegesítését. Ha a vér bikarbonátszintje magas, akkor pedig csökken a bikarbonát visszaszívása a szervezetbe, és a hidrogénion kiválasztása, ürítése is csökken a szervezetből. A szervezet mindig az egyensúlyra törekszik.
A vese egyik legfontosabb feladata a savanyú vizelet képzése révén megóvni a szervezetet a savanyú anyagcseretermékek felhalmozódásától. Tehát, ha valakinek erősen savanyú szagú a vizelete, az azt jelenti, hogy a szervezet fokozott savtalanítási (lúgosítási) reakcióra kényszerült. Ebben az esetben is nagyon fontos szempont a megfelelő mennyiségű és minőségű víz fogyasztása! A frissen ürített vizelet átlátszó, jellegzetes aromás szagát illó savak okozzák. A vizelet kétharmad része nappal, egyharmad része éjszaka választódik ki, normális szervi működés mellett. Állás közben a sók kikristályosodása miatt zavarossá válhat, az ammóniaszag a karbamid bomlásából származik. Fajsúlya a vizelet mennyiségétől függ, minél több a vizelet, annál kevesebb a fajsúlya. Normális kiválasztás mellett átlagos fajsúlya 1017-1020 közötti érték, de a felvett folyadék mennyiségétől függően 1001-1040 között változhat. Az első reggeli vizelet pH értéke kb. 6,8-7,2 közötti, a nap folyamán táplálkozástól függően kb. 5-9 érték között változhat, átl. normál vizelet pH érték kb.: 6,8-7,2 közötti érték

A táblázat a vizelettel 24 óra alatt kiürített fontosabb szervezetlen és szerves anyagok mennyiségét mutatja:
Szervetlen anyag Mennyiség (g) Szerves anyag Mennyiség (g)
Nátrium 2-4 Karbamid 20-35
Kálium 1-2 Húgysav 0,1-1
Kalcium 0,2-0,4 Kreatinin 1-1,5
Magnézium 0,2-0,4 Hippursav 0,2-1
Klorid 5-10 Ammónia 0,5-1
Foszfát 2-4 Urobilinogén 0,030
Szulfát 1,5-4
A nátrium- kálium -és hidrogénion vesén át való ürítésének szabályozása szorosan összefonódik. Ezért vezethet a sav-bázis háztartás zavara pl. káliumanyagcsere-zavarra is, és viszont. Savasodás esetén nő a hidrogénion kiválasztása, egyben nő a nátrium visszaívódása a megfelelő pufferolás (savlekötés) végett. Ha nő a nátrium visszaszívása, akkor nő a kálium kiválasztása, ebben az esetben azonban a kálium helyére a fokozottan ürülő hidrogénion lép. Így a szervezetben magasabb káliumszint marad vissza (ez okozhat pl. szívritmusbeli panaszokat). Lúgosodás (alkalózis) esetén ez a folyamat fordítva történik, tehát csökken a hidrogénion kiválasztása, és helyébe a kálium fokozott kiválasztása kerül. Sav-bázis egyensúly felborulása tehát a víz-elektrolit háztartás (vízterápia) felborulását is okozhatja.

A verejtékmirigy szerepe a sav-lúg pH-egyensúly fenntartásában

A verejtékmirigy élettani szerepe a testhőmérséklet szabályozása, savanyú vegyhatású váladék révén védelem a baktériumokkal szemben, valamint a faggyú egyenletes elosztása a bőr felszínén. A mirigyek test szerte megtalálhatóak, de sűrűségük testtájanként eltérő (legnagyobb mértékben a tenyéren és talpon található meg). A verejték a vérplazmánál hígabb sóoldat, pH értéke kb. 4,5 körüli érték (a bőr átl. pH értéke 5,0-5,5 közötti érték), savanyú vegyhatását zsírsav, hangyasav, ecetsav és tejsav tartalma okozza (tehát izzadással is savas vegyhatású anyagokat távolít el a szervezet).
Az illatmirigyek csak a hónalj, emlő és nemi szervek tájékán találhatóak, ezeknek a verejtékmirigyeknek nagyobb a szerves anyag tartalmuk, emiatt baktériumok táptalajává válhatnak ezek a területek. Ekkor a „váladék” bomlási folyamatnak indul, ami az izzadás kellemetlen szagát okozza. Mivel az izzadással is savtalanítjuk a szervezetet, ezért célszerűbb olyan „tiszta”, vegyi anyagoktól és adalékoktól- allergizáló hatású anyagoktól mentes izzadásgátló szert alkalmazni, amely nem magát az izzadást gátolja, hanem csak a szag kialakulását, illetve közömbösítését (ún. kristálydezodorokat).

A faggyúmirigyek a bőr felszínén lévő zsírréteget termelik, a szőrzetet zsírral átitatják. A zsír megakadályozza a szaruréteg kiszáradását és savas vegyhatása révén baktériumölő hatású (baktericid). A faggyúmirigy legsűrűbben a hajas fejbőrön és a homlokon helyezkedik el, zsírtermelő képességét nagyban befolyásolja az aktuális hormonviszony (hím nemi hatású hormonok –androgének fokozzák a működését).
A bőrfelület tisztítása során célszerű neutrális, azaz semleges pH-értékű szappanokat használni, meghagyva a bőr természetes és egyensúlyt fenntartó folyamatát illetve működését.

A bőr megfelelő tisztítása mellett nagyon fontos a nemi szervek speciális higiénés ellátása is. Alapvető a nők és külön a férfiak részére készített intimszappanok használata, melyekkel biztosítható a nemi szervek (savas) pH-egyensúlya és egészsége (candida→ normál hüvelyflóra és a szexuális problémák).

Kóros pH-kémhatások formái a szervezetben

Savasodás - acidózis

Kóros szintű savasodás, acidózis akkor jön létre, ha a vér pH -értéke 7,3 alá csökken (7,365-7,4 helyett), azaz ekkor már a vér vegyhatásának nagyfokú savasodásáról van szó. Ezt az állapotot kiválthatja légzészavar, ekkor a pCO2 emelkedése (és így a szénsav mennyiségének a növekedése) idézi elő a folyamatot (ún. légzési eredetű-respiratórikus acidózis). Hosszú távon ezt a folyamatot a szervezet pl. (vese) fokozott bikarbonátkoncentrációval (visszaszívással) egyensúlyozhatja. Ha a pH-csökkenés anyagcsere eredetű (metabolikus), pl. a savtermelés fokozódása (pl. cukorbetegség) vagy a savkiválasztás csökkenése miatt (pl. vesebetegségek, veseelégtelenség), akkor csökken a vér bikarbonátkoncentrációja, és ezt kompenzálhatja a fokozott légzés, miáltal a pCO2 (széndioxid p. nyomása a vérben) csökken. Például fokozott izommunka esetében a fokozott tejsav felszaporodása miatt, átmenetileg anyagcsere-eredetű acidózis-túlsavasodás lép fel, amit légzés (respiratórikus) kompenzáció-ellensúlyozás követ.
Az acidózis, illetve a hosszan fennálló savasodás károsítja a sejteket, azok működését. Legérzékenyebben az idegrendszer reagál e kóros állapotra.

Lúgosodás - alkalózis

Kóros szintű lúgosodásról, alkalózisról akkor beszélünk, ha a vér pH-ja 7,5 fölé emelkedik, azaz a vér vegyhatása kórosan lúgos irányba tolódik el. Ha ez légzési eredetű (respiratórikus) a fokozott légzés következtében, akkor a fokozott pCO2 (széndioxid parciális nyomás) csökkenés magyarázza a folyamatot, s ezt a metabolikus (anyagcsere eredetű) folyamat, azaz a hidrogénkarbonát szintjének arányos csökkenése kompenzálhat, egyenlíthet ki. Ez az állapot alakul ki hisztéria (és sírás) során is a kapkodó légzés miatt. Ha az alkalózis, azaz a túl-lúgosodás anyagcsere eredetű (-metabolikus, pl. ismételt hányás utáni sósavvesztés a gyomorból, vagy a szódabikarbóna rendszeres nagy adagban történő fogyasztása során), a vérben a bikarbonátkoncentráció emelkedik (bázistöbblet alakul ki), amit a légzés mérséklődése (pCO2 arányos növekedése) kompenzálhat egy ideig. A kóros alkalózis szintén legelőszőr idegrendszeri panaszokat okoz, az ionizált Ca csökkenése (a kálcium szintén bázisképző) pedig izomgörcsöket, tetániás görcsöket okozhat.

A szervezet lúgosítási folyamata, a túlsúly kialakulása

A szervezet, a vér enyhén lúgos kémhatásának fenntartására irányuló rendszer terheltsége esetén, salakmentesítési, semlegesítési, ürítési, raktározási és felhalmozási folyamatba kezd. Kezdetben a szervezet a szabad bázisait használja fel semlegesítés céljából, melynek következménye hogy csökken a vér puffer kapacitása. A vér puffer rendszere szabályozza a vér pH viszonyait, ehhez használja a szénsavat –vérben oldódó széndioxidokból keletkező gyenge sav-, és a bicarbonát ionokat lúgosítás céljából. Eltolódik a Kálium - Nátrium arány, végül a savak (salakanyagok) elraktározódnak a kötőszövetekben, porcokban. Ha tovább folytatódik a savtelítődés, elkezdődik az ásványi anyagok felszabadítása a csontokból (csontritkulás), fogakból (fogszuvasodás) és a porcokból. Végül a semlegesítésre, és ürítésre irányuló folyamattal a testből teljesen kivonódnak (felhasználódnak) a bázisképző anyagok (Cink, Kálium, Magnézium, Kalcium), helyettesítésükre a szervezet zsírokat (koleszterin!) kezd termelni és használni.

A zsírsejtek mintegy közrefogják, beburkolják, megkötik-kummulálják a savakat (salakanyagokat). Fokozódik a szervezet zsírfelhalmozási, raktározási funkciója is, ebben az esetben az ezzel járó túlsúly, illetve elhízás a szervezet védelmi funkcióját tölti be! Ezért is gyakori panasz, hogy hiába fogyókúrázom, szedem a fogyasztószereket (a fennálló felszívódási zavar miatt, nem tud hatni), alig eszem valamit, még sem fogyok! Idővel azonban ezek a zsír és koleszterin szemcsék lerakódnak az érfalakra, és az érfalakat károsítva eltömítik azokat (szív és érrendszeri panaszok). A szervezet az öngyógyításban a „hasonlót a hasonlóval” alapon dolgozik, így például a megemelkedett sav viszonyra, több gyomorsavat kezd el termelni, hogy ezzel is kiváltsa, fokozza a szervezet lúgosító (alkalizáló) reakcióit és a sav kiürítését (a gyomor felé). Ezért jelentkeznek tünetként gyakran a savtúltengéses állapotok, a gyomortáji panaszok, majd a refluxbetegség, ahol a sav (gyomor és epesav is) visszaáramlik a nyelőcső felé, és marni kezdi a szöveteket. A teljes savtalanításra irányuló tevékenységtől és a folyamat következményeiből, világosan látszanak a betegség kórképeinek kialakulásának okai, és ok-okozati összefüggései.

Alapvetően a legtöbb elváltozás, betegség hátterét, és kialakulásukhoz szükséges feltételek megteremtését, a vér kémhatásának savas irányba való eltolódása okozza!

Savasodás alapvető okai a szervezetben

Savasodás tünetei a szervezetben


Mint láthatjuk, a szervezet savasodási folyamatának tünetei, pl. szinte megegyeznek a Candida gomba által okozott tünetekkel (a betegség is tünet, a szervezet problémamegoldó, tisztulásra irányuló folyamata), hiszen a savas kémhatású miliőben életképes és aktív a parazita.

Savasodás elleni lúgosító kezelés, teendők, szódabikarbóna


Az egyén jelen állapotának megfelelően szükségszerű, és a mielöbbi gyógyulásához szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. nem válthatja fel, egyik természetgyógyászati - alternatív medicinális gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő term.gyógyászati gyógymódok - alkalmazások csak támogathatják, elősegíthetik és fokozhatják a fizikai és lelki közérzet - komfortérzet javulást, a gyógyulás folyamatát!

Savas jellegű ételek vagy italok fogyasztása után még 2 óráig ne mosson fogat (a sav meggyengíti a fogzománcot, így ha mindjárt fogat mos a savas jellegű étel elfogyasztása után, fokozza a zománc réteg kopását)! Igyon kevés vizet és öblögessen az étkezés után, vagy rágjon cukormentes rágógumit.

Savasodás esetén a megfelelő tápanyagok és természetes lúgosító gyógyhatású készítmények mellett nem természetes, bázikus kiegészítők is alkalmazhatóak:
Sander keverék (Na-phosphorikum /foszforikum/, K-bicarbonikum, Ca-carbonikum, Na-bicarbonikum), és a Szódabikarbóna.

Szódabikarbóna:

Szódabikarbóna: Nátrium-hidrogéncarbonát /Natrii hydrogenocarbonas HCO3-+ Na+)
A gyógyszertári szódabikarbóna a lúgosító terápia, illetve a savtalanító, méregtelenítő kúra szerves részét képviselheti, de mint minden esetben, ezt sem szabad túlzásba vinni (túlzott adagolása izgatja a gyomorfalat, és utólagos savtúltermelést válthat ki). A szódabikarbónából 1-5 g azonnal ható savlekötő szer, a sav közömbösítésekor felszabaduló széndioxid feszítő és gyenge érzéstelenítő hatása reflektorikusan (reflexesen) oldja a görcsöt, gyorsítja a gyomor kiürülését és enyhíti a gyomor fájdalmát.

A szódabikarbóna vízben oldékony, felszívódva általános lúgosító hatást fejt ki (a NaHCO3 a bélnedv bikarbonátja helyett közömbösíti a sósavat, és az ily módon "megtakarított" bikarbonát a bélből felszívódva a vér pH-ját is lúgos irányba tolja el). A szervezet lúgosítása, méregtelenítése szempontjából célszerű időnként egy 2 hetes kúrát végezni, melynek során naponta 2* (reggel-este) egy kávéskanál szódabikarbónát feloldva vízben elfogyasztunk. A száj szárazsága ellen és savtalanítása céljából szájöblögetés végezhető, amikor enyhén sós-szódabikarbonátos vízzel öblögetünk, majd kiköpjük az oldatot. Fogak tisztítására is használható a szódabikarbóna por, segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.
A teljes test méregtelenítése és fertőtlenítése szódabikarbonátos fürdővel is lehetséges (kb. 25-30 perces fürdési idővel), amikor a fürdővízbe 3 evőkanál szódabikarbónát is keverünk, de külön csak lábfürdő is készíthető, a lábfürdő után pedig lehetőleg gyapjú zokniban is aludjunk. A szódabikarbonátos lábfürdő gombásodás és fokozott lábizzadás ellen is véd, illetve kezel. Kiváló kéztisztító hatás érhető el a szódabikarbónával, mely a köröm fehérítéséhez is megfelelő (áztassuk 1-2 evőkanál szódabikarbóna-vizes oldatban a körmöket a körömápolás előtt). Izzadás gátló és szagtalanító hatását kihasználhatjuk „hintőpor” formájában is, a hónalj és lábak, lábujjak közötti terület beporzásával. A cipők fertőtlenítésére és szagtalanítására is alkalmas a szódabikarbóna, ekkor egész éjszakára hagyjuk bent a cipőkben, csizmákban a port.

Nem csak a testnek nyújt védelmet a szódabikarbóna, de fertőtleníthetjük és tisztíthatjuk /egy mosdókagylónyi vízbe ekkor kb. 8-10 evőkanál szódabikarbónát tegyünk/ vele a hajkeféket, köröm ápolási eszközöket, fürdéshez használt kiegészítőket (pl. fürdő pamacs), és a takarítás során is szinte mindenhol felhasználható (szőnyeg, szekrények, csempék, ajtók, stb.). A lakás légterét, és pl. a zárt szekrények légterét is szagtalanítja a szódabikarbóna.

Lúgosító és savasító ételek, italok

A kiegyensúlyozott táplálkozás, mely biztosítja a szervezet optimális kémhatását és egyensúlyát, illetve a sejtek tápanyagigényét, feltételezi a megfelelő mennyiségű fehérje, szénhidrát, vitamin, zsír, ásványi anyag, és folyadék ellátottságot. Az, hogy egy táplálék, illetve tápanyag savasító vagy lúgosító jellegű-e, azt nem az íze, színe, illata és állaga határozza meg, hanem az, hogy a felszívódás és bontás, raktározás, illetve a szervezetből való ürítés során milyen jellegű (molekuláris) alkotórészeire bomlik le a tápanyag, és milyen anyagcsere folyamatokon keresztül kell ehhez átmennie a szervezeten belül ahhoz, hogy hasznosítható legyen a szervezet (sejtek) számára.

Az ételek, tápanyagok összetételének és mennyiségének megválasztása azért is fontos, mert pl. a túl sok fehérje bevitel során a fehérjebontás és az aminosavak égetése lassabban zajlik le, mint az aminosavak beépülése a sejtekbe, így pozitív nitrogén egyensúly alakul ki. A szénhidrátban bő táplálkozás során pedig a fel nem használt glukózt a májsejtek zsírsavvá, illetve koleszterinné alakítják át (→táplálkozás).

Ma már köztudott, hogy a különféle húsok, tejtermékek, zsírok, cukrok, finomított fehér liszt (és a belőlük készült ételek), a gyümölcsök nagy része, az édességek, édesített levek, az alkohol savasító hatással bírnak a szervezetben. Legegyszerűbben úgy képzelhetjük el a „rangsorolást”, hogy pl. a zsírok, olajok (de pl. a dió, mogyoró, mák, magvak is) sem tárolhatóak egy megadott időn túl, hiszen avasodnak. A gyümölcsök esetében egyszerű a bor (és az alkoholok) készítésére gondolni, amikor is azt várjuk, hogy erjedni kezdjenek a szőlőszemek, illetve ha túl sokáig állt a bor, megsavanyodik (ecetsav képződik benne). A húsok, tej és tejtermékek hamar romlanak, kellemetlen savanyú szagot árasztva magukból.
Nem arról van szó, hogy nem szabad hús és tejtermékeket, gyümölcsöt (stb.) fogyasztani, hiszen szükséges alkotókat (és élvezeti értéket) tartalmaznak, hanem a felvett tápanyagok mennyiségéről, minőségéről és arról, hogy milyen jellegű tápanyagokat társítunk össze az étkezés során. Ha a savasító jellegű fehérje és zsír (pl. hús) mellé még pl. magas szénhidrát tartalmú burgonyát vagy tésztát fogyasztunk, akkor nyilvánvalóan fokozott, halmozott savtalanítási, illetve lúgosító reakcióra késztetjük a szervezetet (lásd. a szervezet lúgosító reakcióit, pH-pufferoló mechanizmusait). Míg ha eleve lúgosító jellegű (zöldség) étellel esszük ezeket a tápanyagokat, akkor tehermentesítjük a különböző emésztési traktusokat az emésztési folyamatoknak megfelelően, és megoszlanak a különböző anyagcsere – energia felhasználási, raktározási folyamatok is.

A mennyiség talán a legfontosabb kritérium, ennek „látványos bizonyítékául” szolgál pl. a széklet ürítés gyakorisága, mennyisége, jellege és szaga. Hiszen pl. ha túl sok húsfélét és tejterméket fogyasztunk, akkor a vastagbélben történő pangás során rothadásos jellegű és szagú széklet alakul ki, ha pedig túl sok gyümölcsöt (alkoholt) fogyasztunk, akkor a pangás során erjedéses jellegű és szagú széklet alakul ki. Megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás, és elégséges folyadék fogyasztása mellett, rendszeres székletürítés és bűztelen széklet várható (→ Vastagbélrendszer-széklet, bélflóra, probiotikumok, colon-hydro terápia).

Célszerű a táplálkozási módszerünk vagy „reformunk” során figyelembe venni a szervezet „egyéni” szükségleteit, adottságait is, melyhez hozzájárul az egyéni ízlésvilág, egyes érzékenységek illetve tápanyag-toleranciák, allergiák, de szervezetünk megismeréséhez hozzájárulhat még pl. a szervóra, a holdjárás, a táplálkozás piramis és az ételek hőhatásainak ismerete is, vagy az, hogy milyen tápanyagot milyen tápanyaggal együtt célszerű fogyasztani. (→ táplálkozás bioenergetika).

Alapvető bármilyen jellegű táplálkozás-kultúra, tápanyag fogyasztása, kúra során a megfelelő mennyiségű és folyadék (víz) biztosítása a szervezet részére, hiszen a víz nem csak a szervezet fő alkotója, de oldószerként, vivőanyagként és ingerület hordozóként, illetve tisztító „patyolatként” is működik a szervezetben (→ vízterápia). A kiegyensúlyozott táplálkozás és táplálkozás kultúra részét képezi az az ismeret is, hogy gondolati energia útján befolyásoljuk, illetve befolyásolhatjuk a szervezetünkbe jutott tápanyagok, táplálékok energia értékét, felhasználását, és jótékony hatásait szervezetünkben. (bioenergetika→ sejtintelligencia).


Lásd. a továbbiakban: zöldségek- zöld levelek- füvek, csíráztatás, gabonák, olajok-csonthéjasok, gyümölcsök

Zöldségek, zöld levelek, füvek

A legkiválóbb lúgosító hatást a szervezetben a zöldségek és a zöld levelek biztosítják, melyek kalóriaszegények, szénhidrátszegények, ugyanakkor rengeteg vitamint, ásványi anyagot, enzimeket, hormonokat, rostokat és lúgosító hatású sókat tartalmaznak. A zöldségek és zöld levelek klorofill tartalma, mely a zöld színt biztosítja, pedig egyszerűen a vér „tápanyaga”. A klorofill molekuláris felépítése annyiban tér el az emberi vér szerkezetétől, hogy a vér hemoglobinjának (szén, oxigén, nitrogén- vas) vastartalma helyett a klorofillban a központi atom a magnézium. A klorofill segíti a vér oxigénmegkötő képességét, a vérképzést, antioxidáns, és segíti a kalcium-kövek lebontását. Enzimtartalmuk segíti az emésztési folyamatokat, magas rosttartalmuk pedig tisztítja a bélrendszert (a redőzött szerkezetű bélnyálkahártya rendszert) és segíti a széklet ürítést.

A színes (főleg sárga) zöldségek fitokemikáliákat (fitonutrienseket) tartalmaznak, melyek enyhítik az izületi gyulladásokat, segítik a mikroorganizmusok által termelt toxinok (azok véganyagcsere-termékeik) megkötését, kiürítését (→antibaktericid hatás, illetve gátolják a mikroorganizmusok növekedését), és nagy a lúgosító-savmegkötő értékük. A paradicsom csak nyersen fogyasztva lúgosít, konyhatechnikai eljárások során enyhén savasító jelleggel bír. Megemlítendő még a kukorica, mely bizony erősen savasító hatású. A zöldségek közül a hüvelyesek és a burgonyafélék (főleg az édes burgonya) azok, amelyek a magas keményítőtartalmuk miatt csak korlátozott mértékben fogyaszthatóak. A babfélék azonban magas rosttartalommal és gombaellenes hatással bírnak, ezért nagyobb adagot csíra formájában célszerű fogyasztani belőlük.
A füvek tápanyagértéke még gazdagabb, mint a zöldségek tápanyagértéke. A búzafű és árpafű kifejezetten gazdag klorofill-fehérje-vitamin és enzim, ásványi anyagforrás. Az árpafűre általában nem is alakul ki allergia, így azok is fogyaszthatják, akik érzékenyek a búzafűre. A füvekből készített lé igen tömény, nem is szabad egyszerre nagy adagot fogyasztani belőle, és a kifacsart fű-lét mindjárt a facsarás után el kell fogyasztani. A naponkénti adagolásnál is figyelembe kell venni a fokozatosságot, mint minden méregtelenítési folyamat esetében.

Ebbe a csoportba tartoznak a mikroalgák is (spirulina, chorella, vad kékeszöld alga), melyek remek klorofill és tápanyagforrások, de csak kiszerelt formában szabad használni őket (a kékeszöld alga pl. méregtelenítésen esik át szárítás és lefagyasztás előtt). A hínár félék több tucat ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak, kiváló jód, kalcium és vasforrások. A hínárok leginkább a méregtelenítést szolgálják, nagy a nehézfém megkötő képességük (dohányzó embereknek különösen ajánlott a kadmium ellen), egyben védenek a sugárzások ellen is.

Csíráztatás

A csírák rengeteg ásványi anyagot, vitamint fitokémiai anyagot (daganat ellenes, antioxidáns), és könnyen emészthető és beépülő fehérjéket tartalmaznak. Tehát rendkívül táplálóak és erőteljes lúgosító hatással bírnak. Célszerű és egyszerű házilag nevelni a csírákat, ehhez biocsírákat (orgaikusan előállított) kell vásárolni, melyek felbontatlanul és száraz helyen több évig is elállnak.

Csíráztatáshoz készített csíráztató tálcákat, speciális csíráztató edényeket érdemes vásárolni, majd a magokat beáztatni, meleg helyen elhelyezni és utána naponta kétszer (reggel és este) gondoskodni a megfelelő víz ellátottságáról illetve az átöblítésről. A legtöbb csíra magtól függően 2-3 nap múlva már fogyasztható (1,5-5 cm-es növények), a csíráknak ropogósnak és enyhén édesnek kell lenniük, ha keserűek, barnák, akkor tárolási hiba történt, vagy már túl régóta álltak a magvak. Hűtőben, jól lezárva kb. egy hétig tárolható a „csíra-szüretünk”.

Gabonák

A gabonafélék nagy része savasító hatással rendelkezik a nagy mértékű összetett szénhidrát tartalmuk miatt. A legtöbb szénhidrátot a búza és a rizs tartalmazza, és mind a két gabonára jellemző a nyákképző tulajdonság is. A rizsfélék közül lehetőleg a barna rizst válasszuk, melynek viszont igen magas a (B) vitamin és rost értéke. A legkevésbé savasító, illetve semleges hatású gabona a tönkölybúza, a köles és a hajdina. A tönkölybúza enyhén savasít, magas a fehérje és mukopoliszacharid tartalma, (összetett szénhidrátok) amelyek segítik az immunrendszert és az ízületek sima felszínének megtartását, illetve kialakítását. A köles és a hajdina közömbös illetve enyhén lúgosító hatású, a köles ezen kívül nem hizlal, és rengeteg fehérjét tartalmaz. A teljes kiőrlésű pékáruk, illetve gabonák azonban nagyban segítik a bélrendszer tisztítását és telítését magas rosttartalmuk miatt, szénhidrát tartalmúk nehezen szívódik fel, ezért fogyasztásuk mindenképpen ajánlott (→teljes kiőrlésű termékek előnyei).

Olajok, csonthéjasok és olajos magvak

A csonthéjas magvak nagy része savasító hatást váltanak ki az anyagcsere folyamán. A dió, mogyoró, tökmag és napraforgómag, a makadám dió savasító jellegűek, a mandula, szezámmag, római köménymag, köménymag azonban lúgosító hatást váltanak ki. A zsírok egyértelműen savasító hatásúak, az olajok közül pedig lúgosító hatású az olívaolaj, a borágó olaj, a lenmagolaj, a ligetszépe olaj és a halolaj. Célszerű hidegen sajtolt olajokat használni, a sütés során felhasznált bármilyen jellegű olajat, pedig szigorúan csak egyszer felhasználni! A csonthéjas gyümölcsök és magvak, fűszerek azonban sokféle vitamint és főleg ásványi anyagot tartalmaznak, így fogyasztásukat csak a mennyiségükre kell korlátozni.

Gyümölcsök

A gyümölcsök magukban foglalják a napfény éltető esszenciáját, sokféle vitamin és ásványi anyag, antioxidáns-sejtvédő kemikália raktározódik el nedvdús állományukban (lásd. pl. alma). Azonban igen sok cukrot tartalmaznak (gombák tápanyaga), melyek az anyagcserebomlás folyamán erjesztődnek és alkohollá alakulnak át (pl. candida gomba fertőzöttség esetén kifejezetten tiltott a gyümölcsök fogyasztása).

A gyümölcsök nagy része a magas cukor tartalom (10-30%) és erjedési folyamat miatt savasító hatást gyakorolnak a szervezetre, így fogyasztásuk mindenképpen csak önmagukban javasolt (fogyókúra egyszerű diétás trend). Így az emésztési és kiürítési folyamat (azaz a bélszakaszban a pangási időszak) gyorsabban zajlik le, és közben nincs az emésztőrendszer más tápanyagok bontásával és feldolgozásával megterhelve. Lúgosító kémhatást az anyagcsere folyamat végén is tulajdonképpen csak a citrom (csak az érett), lime és grapefruit, az éretlen banán (gyomorbetegségekben jó hatású) és a meggy, valamint a friss kókuszdió biztosít.

Nyilvánvalóan az édesített gyümölcslevek semmilyen formában nem szolgálják sem a megfelelő vitamin és ásványi anyag ellátottságot, sem a megfelelő folyadékellátottságot (a cukor ozmotikus hatása miatt), a frissen facsart gyümölcslé szintén csak önmagában fogyasztva azonban igen.

Gyümölcsök egymáshoz viszonyított Lúgosító ( - ) és Savasító ( + ) hatásai láthatóak a táblázatban, a tápanyag és energia értékeikkel együtt (lásd. még továbbiakban zöldségek-főzelékfélék vitamin tartalma).
Gyümölcs Energia
100g
Szénhidrát
tartalom g/100g
Rost tartalom
/g/
Vitamin
tartalom
Ásványi anyag
tartalom
Gyógyhatás
Alma /savasító hatása +/ 31 Kcal
130 kJ
7 1,3-2 A, B1, B2, B6, Biotin, C, Folsav, Pantoténsav Nátrium, Kálium, Magnézium, Kén Mangán, Réz, Vas, Emésztést segítő, bőr-haj-köröm regenerálás, szívre-érelmeszesedésre, izületi gyulladásra, máj-epe-bél bántalmakra, fogyókúra, általános roborálás, az egyik legerősebb antioxidáns hatás, magas flavonoid, pektin tartalom
Ananász /savasító hatása + + / 53 Kcal
223 kJ
12 0,4 C, Kálium, Kálcium, Magnézium, Mangán, Foszfor Tisztító, méregtelenítő, emésztést segítő (-bromelain), ízületi-rándulásos problémákra, fogyókúra
Áfonya /savasító hatása + +/ 55 Kcal
244 kJ
Csersav, Foszfor Székletfogó, erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő (antocianin), fokozza a szellemi aktivitást, javítja a memóriát, javítja a szem egészségét
Banán / érett savasító hatása + + /
Éretlen banán/savasító hatása - /
105 Kcal
441 kJ
14,2 0,4 A, C, Foszfor, Kálium, Magnézium, Vas Emésztést, szívműködést segítő, gyomorkímélő-a kevésbé érett is jó gyomor fájdalom-ulcus esetén, köröm-haj-bőr erősítő, veseerősítő, magas FOS tartalom
Citrom /savasító hatása - - / 23 Kcal
113 kJ
2,3 2,2 C Foszfor, Kálcium, vas Erek védelme, gyulladások, megfázások esetén, vérszegénység-vértisztítás esetén, epe, máj –és emésztést segítő, koleszterin csökkentő (limonin)
Cseresznye /savasító hatása + / 63 Kcal
265 kJ
14 0,4 A, B1, B2, C, Folsav Foszfor, Kálium, Kálcium, Magnézium, Vas Vizelethajtó és vértisztító, húgyúti és ivarszervi problémákra (a cseresznye szára teának elkészítve fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő vese és húgyúti problémák esetén), máj és gyomorserkentő, ízület – reuma, vérszegénységre, köszvényre, quercetin-gyulladáscsökkentő
Datolya /savasító hatása + +/ 308 Kcal
1152 kJ
68 3,1 A, B Cink, Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium, Vas Emésztést, szívműködést segítő, székrekedésre, roboráló, vérszegénységre
Dinnye -sárga
/savasító hatása + /
40 Kcal
168 kJ
9,5 0,7 A, B, C, Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium Székrekedésre, étvágyjavító- és gyomortelítő, roboráló, vese-hólyagpanaszokra, szív működést segítő, immunerősítő, erős antioxidáns hatás
Dinnye görög
/savasító hatása + /
122 Kcal
29 kJ
6,5 0,8 A, C, Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium Vér-vesetisztító, vizelethajtó, prosztata problémákra, salakanyag eltávolító-izület, reuma, bél, fogyókúra
Eper /savasító hatása + / 35 Kcal
147 kJ
7,2 0,8 C Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium, Vas Étvágyjavító, vértisztító, máj-vese-húgyhólyag –izületi problémákra, magas csersav tartalom, antioxidáns,
Füge-szárított /savasító hatása + / 262 Kcal
1000 kJ
52,9 2,3 A, B Cink, Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium, Vas Emésztési panaszokra, székrekedésre, roborálásra, vérszegénységre
Grapefruit /savasító hatása - / 36 Kcal
151 kJ
7,2 0,4 B, C, E, K Foszfor, Kálium, Kalcium, Vas, Magnézium Érvédő, roboráló, immunerősítő, vértisztító, emésztést segítő, telítő, a piros csökkenti a koleszterinszintet
Kajszibarack /savasító hatása + / 48 Kcal
202 kJ
10,2 0,8 A, C Foszfor, Kálium, Kalcium, Vas Hashajtó, bél- és vértisztító, vérszegénységre, csont és szöveterősítő
Kivi /savasító hatása + / 52 Kcal
218 kJ
11,3 0,8 C Kalcium, Foszfor, Magnézium, Vas Emésztési-bél problémák esetén, szívműködést segítő, immunerősítő, légzést segítő (asztma), étvágyserkentő
Körte/ savasító hatása + +/ 52 Kcal
218 kJ
12 2,6 A, B1, B2, C, Folsav Kálium, Kalcium, Vas Salaktalanító-izület-reuma, vizelet-hashajtó
Málna/savasító hatása + / 29 Kcal
122 kJ
5,4 5,6 C Foszfor, Vas, Kalcium, Magnézium Emésztés és étvágyjavító, vértisztító, magas csersav tartalom
Mandarin /savasító hatása + +/ 45 Kcal
189 kJ
9,8 0,5 A, C Foszfor, Kálium, Magnézium, Vas, Roboráló, vértisztító, érerősítő, étvágyjavító, immunerősítő, vérszegénységre
Meggy /savasító hatása - - / 52 Kcal
218 kJ
11 0,3 A, C Foszfor, Kalcium Hatása erősebb a cseresznyénél, (de szára nem használható teaként vese-hólyagfertőtlenítésre)
Narancs /savasító hatása + +/ 172 Kcal
417 kJ
8,5 0,5 A, B, C, E, K Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium, Vas Nyugtató hatás, érvédő, vérszegénység esetén, immunerősítő, emésztést segítő, vértisztító, köszvényre
Nektarin /savasító hatása +/ 49 Kcal
206 kJ
11,4 1,2 B1, B2, C Foszfor, Kálium, Magnézium, Vas, Emésztés –és étvágysegítő, székrekedésre, vértisztító
Őszibarack /őszibarack savasító hatása + +/ 41 Kcal
172 kJ
9 1 B1 B2 Kalcium, Foszfor, Vas Emésztést segítő, székrekedésre, étvágytalanságra, tisztító
Ribiszke- fekete /savasító hatása + + / 48 Kcal
202 kJ
9,5 3,8 A, C Kalcium, Foszfor, Vas Köszvényre, húgyúti panaszra, vizelet visszatartási nehézségre, immunerősítő
Ribiszke- piros /savasító hatása + / 34 Kcal
143 kJ
7 4,3 C Kalcium, Foszfor, Vas Tisztító és frissítő hatású, székrekedésre
Szamóca /savasító hatása + / 35 Kcal
147 kJ
7,2 0,8 C Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium, Vas Ugyanaz a hatás, mint az epernél
Szilva /savasító hatása + / 58 Kcal
244 kJ
13,1 0,5 A Réz, Vas Székrekedésre, roboráló
Szőlő /savasító hatása + +/ 78 Kcal
328 kJ
18,1 1,3 B, C, K, kevés A Foszfor, Kálium, Kalcium, Magnézium, Vas Vér-vese-hólyag-bél-gyomor- ér tisztító, köszvényre, vérszegénységre, reumára, székrekedésre, fogyókúra esetén a savanykás, súlynövelésre az édes ajánlott, öregedés késleltető (rezveratrol), koleszterinszint csökkentő /főleg a piros/

Hatékony gyümölcs és zöldséglé kombinációk

A frissen facsart gyümölcs és zöldségfélék kiváló vitamin, enzim, ásványi anyag, antioxidáns „bombák”, önmagukban fogyasztva, akár üdítőként, vagy pl. tízórai helyett fogyasztva. Az alacsony cukortartalmú zöldségek a gyümölcsökkel (ízükben-mennyiségükben körültekintően), harmonizáltan lettek összeállítva. A gyümölcs glikémiás (cukortartalom) terhelésének csökkentése érdekében adható a kevert léhez még 2 teáskanál omega-3 zsírsavban gazdag halolaj (az A-vitamin felszívódásához zsír-olaj szükséges). Ha lehet, a gyümölcsöt jól megmosott héjával együtt használjuk fel, hiszen rengeteg fitokemikáliát tartalmaznak. Nyilvánvalóan nem szabad cukrozni, édesíteni a facsart leveket.

Az alább felsorolt összeállítások 2-4 adagra vonatkoznak (szomjúságtól és igénytől függően):

(Forrás: Jonny Bowden PhD, hivatásos táplálkozás szakértő)

Egyéb, egymással összeillő alkotók facsart levekhez:

Alma és citrom
Brokkoli és sárgadinnye
Eper, szeder, málna és lime
Fekete áfonya és rebarbara
Görögdinnye és őszibarack
Kaliforniai paprika, zeller, répa, káposzta
Kelkáposzta és ananász
Körte és gyömbér
Paradicsom és narancs
Petrezselyem és cékla illetve zöldje
Spenót és cukordinnye

Egyéb gyümölcslé - koktélok:

A gyümölcslé-koktélok (szomjúságtól függően) ásványvízzel még kiegészíthetőek.

Ananász-õszibarack-körtelé:

Kb. 3 csészényi mennyiséghez:
½ kisebb tisztított ananász
2 db őszibarack
3 db körte

Dinnye-borsmenta-mangólé (gyermekeknek a borsmenta miatt nem adható / gyógynövények kritériumai)!:

Kb. 2 csészényi mennyiséghez:
½ kisebb mézdinnye, magvai eltávolítva
3 köteg friss borsmenta
1 db hámozott mangó

Paradicsom-sárgarépa-zeller-zöldhéjú citromlé:

Kb. 3 csészényi mennyiséghez:
2 db közepes paradicsom
1 db nagy, tisztított sárgarépa
2 szál megtisztított szál zeller
1 db hámozott zöldhéjú citrom

Cékla-sárgarépa-narancslé:

Kb. 2 csészényi mennyiséghez:
2 db közepes, megtisztított sárgarépa
3 db közepes, megtisztított cékla
4 db hámozott narancs

Paradicsom-uborka-petrezselyem-sárgarépalé (terhes asszonyoknak a nagyadagú petrezselyem miatt nem adható - lásd. még: gyógynövények kritériumai):

Kb. 3 csészényi mennyiséghez:
3 db közepes méretű paradicsom
1 db nagy uborka
1 köteg friss petrezselyem
3 db közepes méretű, tisztított sárgarépa

Szeder-körte-grapefruitlé:

Kb. 3 csészényi mennyiséghez:
25 dkg szeder
3 db érett körte
2 db hámozott grapefruit

Narancs-hablé:

8-10 csészényi mennyiséghez:
1 kg hámozott narancs

Málna-szeder-eper-zöldhéjú citromlé:

Kb. 3 ½ csészényi mennyiséghez:
½ kg szeder
½ kg málna
½ kg eper
1 db hámozott zöldhéjú citrom

Dinnye-eper-passiógyümölcs ivólé:

4 személy részére
½ db hámozott cukordinnye, magvai eltávolítva
¼ kg eper
2 db passiógyümölcs húsa
1 csésze darált jég
Dolgozza fel a dinnyét és az epret a gyümölcsprésben, majd keverje össze a passiógyümölcs húsát a dinnye-eperlével. Ossza el a jeget a 4 pohárba és öntse rá a frissen préselt gyümölcslevet. Jól elkeverje azonnal tálalja.

Trópusi keverék (gyermekeknek a borsmenta miatt nem kínálható - lásd. még: gyógynövények kritériumai!):

4 személy számára:
2 db hámozott mangó
3 db hámozott kivi
½ ananász
½ csésze friss borsmentalevél
1 csésze darált jég

Jeges ital paradicsomból, nektarinból, passiógyümölcsbõl és borsmentából (gyermekek a borsmenta miatt nem fogyaszthatják!):

4 személy részére
6 db paradicsom
2 db nektarin
½ csésze friss borsmentalevél
4 db passiógyümölcs húsa
1 csésze darált jég

Sárgabarack-alma-körte ital:

4 személyes adag:
4 db nagyobb méretű sárgabarack
4 db kisebb méretű piros alma
3 db közepes méretű körte
½ csésze darált jég
Elérhetőség
Budapest - Heves Megye Gyöngyös